Trans Spectrum





































Az egyén eltömegesedéséből fakadó iszony, a high&low interakciója és a techno-esztétikum 
ellentéti feszültsége inspirálja alkotói identitásomat. Az általam felvetett társadalmi problémák 
célkeresztjében elsősorban nem a humánum, hanem a kényszeres együttélés indukálta primer 
indulatok, és ezeknek az érzelmeknek az esztétikumába vetett hit áll. Ebben a kontextusban 
tehát urbánus képalkotó vagyok, aki a popkulturális hisztéria haszonélvezője is egyben.
Sorozataimban a kényszeresen egymás mellé rendelt fogyasztói ikonok, mint társadalmi 
méreganyag vonulnak fel.
Figuráim a keresztény giccs, a brandek és a konzumidentitás vizualitását egyaránt magukon 
hordozó toxikus mémek. Az urbán folklór megtestesítői,  a tudatmódosult pop-héroszok ebben 
a kontextusban a kábításra való vágy traumájaként jelennek meg. A trash esztétika, a brand-
identitás és az urbán folklór propagandateremtményei egyszerre tagadják és hirdetik önnön 
virtualitásukat.

Az UV fénycső használatának irányított üzenete van:
A magas légkörbe kerülő freonok szétbontják az ózonmolekulákat: az ózon mértékének 
csökkenésével az UV (B) sugárzás növekszik. Felmerül a kérdés: adhat- e a sorozat egy 
előrevizionált, aletrnatív jövőképet? Vajon mennyi idő elteltével fog önmagában is 
sugározni az installáció?